„Ami a leginkább zavar, az az, hogy nem látom, mi lesz. Az, hogy én nem látom, önmagában nem baj, csak más se látja.”
Milyen szerény csávó ez a Horn Gabcsi, ha valamit ő nem tud, akkor azt senki nem tudja. Szerintem meg az van, hogy Horn egyáltalán nem jó stratéga. És ha van stratégiája az elsősorban Horn Gábor pozícióban tartásáról és nem az SZDSZ jobb szerepléséről szól.
2005-ben első küldöttgyűlésemen még Horn volt az egyik kedvenc figurám. Mára teljesen elfogyott benne minden bizalmam. Koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár, kommunikációs vezető, kampányfőnök, és egyre több helyről hallom, hogy pártpénzek környékén is kavarcol valamit. Én meg nem tartom helyesnek a pozíciók gyűjtögetését, mert az feudális, kádárista és nem pedig liberális hagyomány, ami ugye a hatalommegosztárpé szólna.
A pozícióhalmozáson túl legalább olyan fontos ok az is, hogy Horn csődöt mondott mind a négy feladatkörében, ha a párt teljesítményét nézzük. Persze ha a saját személyének bebetonozása a sikerkritérium, akkor Horn már jobban teljesített, de szerintem nem ez a cél. A kommunikációs hibákról bőven volt szó, a koalíció összeomlott, amíg meg volt, addig nem túl liberális programot futtatott. A párt pénzügyei zavarosnak tűnnek, mégpedig abban az értelemben, hogy nem túl transzparens a finanszírozás és folyton botrányokról hangos a sajtó. Utóbbit meg vagy elhiszem vagy nem, de az mindenképpen idegesít, hogy nem látom, hogy fel akarnák számolni a zűrzavart.
Az interjú végén Horn ugyan felsorol párat a hibákból, aminek részese volt, de ebből a Nagy Önelégült számára nem következik az, ami egy nyugati politikus számára kézenfekvő lenne, a lemondás.
Milyen szerény csávó ez a Horn Gabcsi, ha valamit ő nem tud, akkor azt senki nem tudja. Szerintem meg az van, hogy Horn egyáltalán nem jó stratéga. És ha van stratégiája az elsősorban Horn Gábor pozícióban tartásáról és nem az SZDSZ jobb szerepléséről szól.
2005-ben első küldöttgyűlésemen még Horn volt az egyik kedvenc figurám. Mára teljesen elfogyott benne minden bizalmam. Koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár, kommunikációs vezető, kampányfőnök, és egyre több helyről hallom, hogy pártpénzek környékén is kavarcol valamit. Én meg nem tartom helyesnek a pozíciók gyűjtögetését, mert az feudális, kádárista és nem pedig liberális hagyomány, ami ugye a hatalommegosztárpé szólna.
A pozícióhalmozáson túl legalább olyan fontos ok az is, hogy Horn csődöt mondott mind a négy feladatkörében, ha a párt teljesítményét nézzük. Persze ha a saját személyének bebetonozása a sikerkritérium, akkor Horn már jobban teljesített, de szerintem nem ez a cél. A kommunikációs hibákról bőven volt szó, a koalíció összeomlott, amíg meg volt, addig nem túl liberális programot futtatott. A párt pénzügyei zavarosnak tűnnek, mégpedig abban az értelemben, hogy nem túl transzparens a finanszírozás és folyton botrányokról hangos a sajtó. Utóbbit meg vagy elhiszem vagy nem, de az mindenképpen idegesít, hogy nem látom, hogy fel akarnák számolni a zűrzavart.
Az interjú végén Horn ugyan felsorol párat a hibákból, aminek részese volt, de ebből a Nagy Önelégült számára nem következik az, ami egy nyugati politikus számára kézenfekvő lenne, a lemondás.