Kommentnek indult, de végül poszt lett belőle. És kapcsolódik is a hónap írásához, be is indította a diskurzus. (Nagytudású neokonék egyből meg is köpködték, hiszen ők az új élcsapat, számukra nincsen új a a nap alatt.) 

magas adók az állam fenntartása érdekében kellenek. És amit most mondok az liberális és neokon körben egyaránt eretnekségnek számítana: nem az állammal van baj, hanem annak vezetőivel, a hazai gyakorlattal. A pocsék menedzsement kultúrával: a vezetési készségek és képességek nagyfokú hiányával. A piac nem önmagában jobb - lehet, sőt a verseny miatt biztosan jobb, csak jelenlegi fejletségünk fokán ez nem számít - hanem konkrétan az, hogy az ország piaci, nyugati mintákkal fertőzött részén nagyrészt jobbak a menedzsment kondíciók. 

Némileg leegyszerűsítva a dolgot az államon egy rakás kontraszelektált seggfej, meg járadékvadász csoportok tömkelege (pártklientúrák, szakszervezetek, vállalati lobbik, burzsoá nyugdíjasok(!!)) élősködik. Akik nagyon ordítoznak nemzethalált vízionálnak, ha az ő kifizetéseiket le akarják venni. Erre szocialistáink elvágódnak és a magát éppen népfrontosnak hazudó Orbánnal versengve ígérnek nekik szépet és jót. (Sztem Orbán átbassza őket a palánkon és ez rendben is van, csakhát az Őszöd2.0.)

Az érdekcsoportok kifizetéséhez a dolgozó és - adót csalni nem képes - rétegeket kell durván lehúzni. És ez abnormális, erre nem épülhet egészséges közösség. Ilyen méretű parazitákkal  nincs élő organizmus, ami képes gyorsan növekedni. Persze a parazita szót nem szerencsés kiejteni, de mintha ez lenne a legjobb leírás.

Egy IMF tanulmányban olvastam, hogy Afrikában az eliteket predatory behaviour jellmezi. Nagyon megtetszett a hasonlat, hiszen még hat év elteltével is előjön. Ez szegről-végről marxi terminológia, akárcsak a kizsákmányolás. Mindkettő használható leírást ad a korai kapitalista társadalmakról. De mi nem vagyunk korai kapitalista társadalom, nem képzetlen munkásosztállyal rendelkező, fejletlen munkakultúrájú térség vagyunk. Mi a kudarcos szocialista kísérletből jövünk kifelé és megyünk bele a kapitalizmusba. Van "magaskultúránk", relatív jól képzett munkavállalóink. És van egy terhes örökségünk, hogy nálunk szociális érvek mögé bújnak az érdekcsoportok. Mert ezt jól bejáratta az előző szisztéma.