Ónody Tamás írása értelmes írás, ugyanakkor a végkövetkeztetéseivel nem értek egyet.
A rendszerváltást folytatni akarják, be akarják fejezni. Ez fideszes duma, csak hát kit érdekel, a lényeg az, hogy van benne igazság. Az MDF-et, a régit, a rendszerváltás környéki ügyetlenkedésért fektették ki. Utána nagy nehezen magára talált, azonban jobboldalon megállni Orbán mellett, de még tőle külön, nehéz volt. Ezért egyszerűbbnek tűnt az irányváltás, csak hát rossz ütemben, későn kezdődött a manőver. Hát ez lett belőle.
Az SZDSZ teljesen elkurvult. Vagy inkább megengedő leszek: eléggé. (Nem írogatok már amikor eszembe jut valami. Amikor megjelent Kuncze Gábor választási állásfoglalása, akkor legszívesebben Kuncze áruló! címmel posztoltam volna. Volna. Persze megérteni meg tudom Kunczét, csak elfogadni nem. Megkopott ítélőképessége.) De még ennél is fontosabb, a felismerés, hogy már tudom, miért nem éreztem jól magam az SZDSZ-ben, mert az én politikai ’éleslátásom’ nem homályosította el a sok Fidesztől kapott pofon. Nem szeretem őket, de ez kevés. Engem a Fidesz minőségénél már jobban ijesztett a szánalmas teljesítmény, amit az MSZP nyújt, és az SZDSZ tart életben parlamenti szavazatokkal.
Nem a rendszerváltást szavazták le, hanem az értékek elvesztését, a hatalomra koncentráló érték nélküliséget. Nem a régi SZDSZ-es értékek elvesztését, mert az már elszállt, hanem a 2002 utániét, aminek az lett volna a feladata, hogy védje az országot az egypárt ballépéseitől, ill. Nem sikerült, lehet menni szintén a fasírtba.