Megjött az MSZP válasza Horn Gábor felvetésére
Több verzió is futott, hogy mi lehet a Hírszerző cikke mögött, de végül azt tartom leginkább valószínűnek, hogy megjött a szocik válasza a Horn Gábor felvetésére.
Horn Gábor felvetése nem volt rossz ötlet, de tálalása az SZDSZ ciklusközi kommunikációját sejtésem szerint irányító és egyben gúzsba kötő csapat vezérének szokásosan gyenge és hosszabb távú koncepciót nélkülöző megnyilvánulásai sorába illeszthető be. Ez az én egyik vesszőparipám volt korábban is, ezért egy újabb strigulát húzok Horn alkalmasságát megkérdőjelező rovatba, mert egy jó gondolattal ilyen otrombán tudott csak lejönni. (De Hornról és részleges alkalmasságáról ennyi elég, ő egy jóval bonyolultabb szereplője a játéknak. Update: Azért nem is volt olyan rossz ötlet, mindig lehetne jobban, én máshogy csinálnám, de Eörsi szimpatikusan szólt, már megérte.)
Térjünk vissza arra, hogy az MSZP a - Hírszerző hálás tolmácsolásában - mivel akarja beszorítani a költségvetési tárgyalás során kellemetlenkedő Kókát és liberókat a sarokba. A kellemest - rugást a koalíciós partnerbe - összekötötték a hasznossal is: az MSZP egyi lobbicsoportjának kell a GKM: furják Kákosy, az esélyesnek tűnő miniszter jelöltet.
„Kóka legbelsõbb bizalmasaként döntõ a felelõssége az elmúlt évek katasztrofális gazdaságpolitikájáért, az adó- és sztrádapopulizmusért; osztozik fõnökével az összeomlás szélén táncoló államháztartás adatainak elfedéséért indított minisztériumi sikerpropaganda felelõsségében. „
Szerintem meg Meggyesy Péteré és Gyurcsány Ferenccé a döntõ a felelõsség az elmúlt évek katasztrofális gazdaságpolitikájáért. Kóka János osztott ki 2002-ben egy rakás plusz pénzt a köztisztviselői karnak? Asszem nem Kóka populista szavaitól nõtt meg a 2006-ban a hiány, bár az autópálya benne volt, kétségtelen. Csakhogy az ÁFÁ-t nem a GKM vitte le 5 %-kal. Mi van a 2002 és 2006 között megduplázódó gyógyszerkasszával? Mert az autópályát látom, de utóbbiból annál kevesebbet. Aztán ott a GDP növekedését jóval meghaladó tempóban hízó nyugdíjkassza. A gyalázatosan megkonstruált rendszer nyugdíjbamenésra motivál. Szoci minisztériumnak persze semmi köze nincs az inaktivitáshoz, foglalkoztatáshoz. De a jó szociális háttérmunka ellenére csodák csodájára elég sokan igyekszenek munka helyett állami járadékokra vadászni.
Adópopulizmus: reménybeli rokonom multi középvezető, cégközpontjukkal együtt húz el Prágába, mert ott 15% az SZJA (igaz extra bruttó bérre - értsd: munkaadói tb is benne van- vetítve). Sajna ez nem populizmus, ez a valóság. Adót kell csökkenteni, mert a szomszédokkal versenyképtelenek vagyunk. Persze ehhez csökkenthető kiadásokat is kell keresni.
Gyurcsány Ferenc meg tekintélyes embert akar látni a kormányban - röhögnöm kell, hát ha azokat akar látni a kormányban, akkor ajánlanám figyelmébe az SZMM félkegyelmű vezetőjét. És Szabó Pál szocialista körökön kívül még hol számít tekintélyes figurának?
Horn Gábor felvetése nem volt rossz ötlet, de tálalása az SZDSZ ciklusközi kommunikációját sejtésem szerint irányító és egyben gúzsba kötő csapat vezérének szokásosan gyenge és hosszabb távú koncepciót nélkülöző megnyilvánulásai sorába illeszthető be. Ez az én egyik vesszőparipám volt korábban is, ezért egy újabb strigulát húzok Horn alkalmasságát megkérdőjelező rovatba, mert egy jó gondolattal ilyen otrombán tudott csak lejönni. (De Hornról és részleges alkalmasságáról ennyi elég, ő egy jóval bonyolultabb szereplője a játéknak. Update: Azért nem is volt olyan rossz ötlet, mindig lehetne jobban, én máshogy csinálnám, de Eörsi szimpatikusan szólt, már megérte.)
Térjünk vissza arra, hogy az MSZP a - Hírszerző hálás tolmácsolásában - mivel akarja beszorítani a költségvetési tárgyalás során kellemetlenkedő Kókát és liberókat a sarokba. A kellemest - rugást a koalíciós partnerbe - összekötötték a hasznossal is: az MSZP egyi lobbicsoportjának kell a GKM: furják Kákosy, az esélyesnek tűnő miniszter jelöltet.
„Kóka legbelsõbb bizalmasaként döntõ a felelõssége az elmúlt évek katasztrofális gazdaságpolitikájáért, az adó- és sztrádapopulizmusért; osztozik fõnökével az összeomlás szélén táncoló államháztartás adatainak elfedéséért indított minisztériumi sikerpropaganda felelõsségében. „
Szerintem meg Meggyesy Péteré és Gyurcsány Ferenccé a döntõ a felelõsség az elmúlt évek katasztrofális gazdaságpolitikájáért. Kóka János osztott ki 2002-ben egy rakás plusz pénzt a köztisztviselői karnak? Asszem nem Kóka populista szavaitól nõtt meg a 2006-ban a hiány, bár az autópálya benne volt, kétségtelen. Csakhogy az ÁFÁ-t nem a GKM vitte le 5 %-kal. Mi van a 2002 és 2006 között megduplázódó gyógyszerkasszával? Mert az autópályát látom, de utóbbiból annál kevesebbet. Aztán ott a GDP növekedését jóval meghaladó tempóban hízó nyugdíjkassza. A gyalázatosan megkonstruált rendszer nyugdíjbamenésra motivál. Szoci minisztériumnak persze semmi köze nincs az inaktivitáshoz, foglalkoztatáshoz. De a jó szociális háttérmunka ellenére csodák csodájára elég sokan igyekszenek munka helyett állami járadékokra vadászni.
Adópopulizmus: reménybeli rokonom multi középvezető, cégközpontjukkal együtt húz el Prágába, mert ott 15% az SZJA (igaz extra bruttó bérre - értsd: munkaadói tb is benne van- vetítve). Sajna ez nem populizmus, ez a valóság. Adót kell csökkenteni, mert a szomszédokkal versenyképtelenek vagyunk. Persze ehhez csökkenthető kiadásokat is kell keresni.
Gyurcsány Ferenc meg tekintélyes embert akar látni a kormányban - röhögnöm kell, hát ha azokat akar látni a kormányban, akkor ajánlanám figyelmébe az SZMM félkegyelmű vezetőjét. És Szabó Pál szocialista körökön kívül még hol számít tekintélyes figurának?
