Legutóbb írásomban a nyugdíjak körüli mizéria, mondjuk ki azok véleményem szerinti túlzott emelése miatt voltam kiakadva. Aztán kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását, a költségvetés 300 milliárdos nyugdíj emelése módszertani váltást takar, a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok átsorolását rejti nagyrészt a jelentős emelkedés.
A rokkantnyugdíjasok számával az összeget leosztva 56 eFt/hó átlag nyugdíjat kapunk, ami alapján a korhatár alatti rokkantnyugíjasokban egy szegény nyugdíjascsoportot (átlag 78 eFt/hó, 2006, KSH) tisztelhetünk. A nyugdíjkiadások más számítások szerint 2,6%-al emelkednek 2008-ban, a 2007-es 6,4% után.
Amúgy meg a szocik is ráléptek a fékre.Az SZMM egy számomra is szimpatikus csomaggal rukkolt ki (2 csökkentő tétel, 1 emelő). Korhatár előtt nyugdíjba menni tehát nem lesz jó ezentúl. Ez így helyes, inaktivitást nem szabad anyagilag motiválni, ugyanakkor nem árt gondoskodni az nyugdíj előtt állók foglalkoztatásáról sem.
Arról sincs szó, hogy a nyugdíjasok jól élnének, bár vannak még túlfizetett mezők, akik nagyobb megrázkódtatás nélkül viselnének némi átcsoportosítást. 960 eFt/év nyugdíj felett lehetne tőlük is 10% egészségügyi tb-t szedni, hiszen az idősek amúgy is az egészségügyi szolgáltatások fő igénybevevői. Ez a tétel 120 eFt/hó nyugdíj esetén havi 4 000 Ft tb-t jelentene. 140 eFt/hó magasságában pedig beléphetne egy magasabb, 20%-os kulcs. Én abban is benne lennék, hogy a tb hozzájárulásért cserébe ezek a rétegek plusz szolgáltatásra/csomagra legyenek jogosultak. A kulcsokon persze lehet vitatkozni, változtatni.
A rendszer valahol igazságos, de reálisabb megközelítésnek tartom, hogy a bérből és fizetésből élő fiatal és középkorú munkavállalók terheit csökkentené, az ő javukra jelent visszarendeződést az öregedő társadalmakban sajnos fenntarthatatlan szocialista nyugdíj rendszer felől. Kornai János ezt nevezi koravén jóléti államnak. Az igazságos kifejezést azért nem szeretem, mert a politika egyrészt mindig ezzel takarózik, másrészt ez valakik szempontjából akár igaz is lehet.
A rokkantnyugdíjasok számával az összeget leosztva 56 eFt/hó átlag nyugdíjat kapunk, ami alapján a korhatár alatti rokkantnyugíjasokban egy szegény nyugdíjascsoportot (átlag 78 eFt/hó, 2006, KSH) tisztelhetünk. A nyugdíjkiadások más számítások szerint 2,6%-al emelkednek 2008-ban, a 2007-es 6,4% után.
Amúgy meg a szocik is ráléptek a fékre.Az SZMM egy számomra is szimpatikus csomaggal rukkolt ki (2 csökkentő tétel, 1 emelő). Korhatár előtt nyugdíjba menni tehát nem lesz jó ezentúl. Ez így helyes, inaktivitást nem szabad anyagilag motiválni, ugyanakkor nem árt gondoskodni az nyugdíj előtt állók foglalkoztatásáról sem.
Arról sincs szó, hogy a nyugdíjasok jól élnének, bár vannak még túlfizetett mezők, akik nagyobb megrázkódtatás nélkül viselnének némi átcsoportosítást. 960 eFt/év nyugdíj felett lehetne tőlük is 10% egészségügyi tb-t szedni, hiszen az idősek amúgy is az egészségügyi szolgáltatások fő igénybevevői. Ez a tétel 120 eFt/hó nyugdíj esetén havi 4 000 Ft tb-t jelentene. 140 eFt/hó magasságában pedig beléphetne egy magasabb, 20%-os kulcs. Én abban is benne lennék, hogy a tb hozzájárulásért cserébe ezek a rétegek plusz szolgáltatásra/csomagra legyenek jogosultak. A kulcsokon persze lehet vitatkozni, változtatni.
A rendszer valahol igazságos, de reálisabb megközelítésnek tartom, hogy a bérből és fizetésből élő fiatal és középkorú munkavállalók terheit csökkentené, az ő javukra jelent visszarendeződést az öregedő társadalmakban sajnos fenntarthatatlan szocialista nyugdíj rendszer felől. Kornai János ezt nevezi koravén jóléti államnak. Az igazságos kifejezést azért nem szeretem, mert a politika egyrészt mindig ezzel takarózik, másrészt ez valakik szempontjából akár igaz is lehet.
